Bence
Láthatod tehát, hogy nem csak „rossz” gombák léteznek, hanem jók is!
És ezt a kertészek is jól tudják! Ha olyan virágot vásárolsz pl., ami teljesen kitölti a palántanevelő cserepet biztos lehetsz benne, hogy kapott mikorrhiza gombát!
Sajnos napjainkban is még épp csak kapizsgáljuk az élet működésének rejtélyeit a növényekben, állatokban, sőt még a talajban is, de az egészen biztos, hogy a gombák óriási jelentőséggel bírnak az élet körforgásában.Ennek a tudatlanságnak ékes példája a technológiai fejlődés okozta környezet- és természetpusztítás. Alig 100 év alatt olyan mértékű rombolást hajtott végre az emberiség, ami talán már visszafordíthatatlan, pedig előtte csodálatos összhangban élt és fejlődött.
Ha még nem láttad, mindenképp nézd meg az Amiről a fák suttognak című 2020-as ismeretterjesztő filmet, melyet Roul H. Francé biológus emlékére forgattak az erdő életéről, működésének csodálatos összhangjáról! A filmben látható összefüggések a Te kertedben is ugyanúgy működnek (már ha hagyod), amitől képes fenntartani önmagát emberi beavatkozás nélkül is a természet.
A mikorrhizák típusai
Két csoportját ismerjük: ektomikorrhizák (külső mikorrhizák), endomikorrhizák (belső mikorrhizák).A mikorrhizza gomba szinte teljesen belenő a növények gyökereibe, behálózza azokat így sokszorozva meg a gyökérrendszer méretét, tápanyag- és vízfelvevő képességét.
A modern kutatások még csak most kezdik igazán felfedezni a természetet és benne a mikorrhizák működését, de a kutatók jelentős része vallja, hogy jelen tudásunk szerint „lövésünk sincs” mitől működik az élet, annyira bonyolult, precíziós szerkezet.
Óriási talány, hogyan lehet, hogy a növénynek nincs sem agya, sem idegrendszere, mégis ÉREZ. A szervezete képes továbbítani az információkat a nedvességről, hőmérsékletről, tápanyagokról, gravitációról, mágneses mezőkről.
Nincs agya, mégis ÉRTELMEZ, felfogja a környezet pillanatnyi tulajdonságait és képes reagálni rá (pl. az évszakok váltakozását megismeri). A reakciók létezését frenológiai megfigyelésekkel igazolták.
Hogyan tudnak kommunikálni egymással a növények, mitől marad életben az erdő sötét talaján egy ifjú facsemete napfény nélkül, miért van az, hogy egyik évben hirtelen minden fa hoz termést, máskor évekig nem…Mi működteti ezt a mozdulatlannak tűnő rendszert?
A mikorrhizák azok, akik a növény életfeltételeit javítják. Felkeresik a frissen kikelt növények gyökereit, és köréfonják magukat szorosan. Sokszor már meg sem lehet állapítani, hogy hol végződik a növény gyökere, és hol kezdődik a gomba, olyan erős kapocs alakul ki közöttük.
Óriási talány, hogyan lehet, hogy a növénynek nincs sem agya, sem idegrendszere, mégis ÉREZ. A szervezete képes továbbítani az információkat a nedvességről, hőmérsékletről, tápanyagokról, gravitációról, mágneses mezőkről.
Nincs agya, mégis ÉRTELMEZ, felfogja a környezet pillanatnyi tulajdonságait és képes reagálni rá (pl. az évszakok váltakozását megismeri). A reakciók létezését frenológiai megfigyelésekkel igazolták.
Hogyan tudnak kommunikálni egymással a növények, mitől marad életben az erdő sötét talaján egy ifjú facsemete napfény nélkül, miért van az, hogy egyik évben hirtelen minden fa hoz termést, máskor évekig nem…Mi működteti ezt a mozdulatlannak tűnő rendszert?
A gombák szerepe
Gomba mindenütt van. Benned, bennem, a talajban, a levegőben, a növényekben. Egy részük hasznos, mint a mikorrhizák, mások károsak, mint a patogének. A gombák egy hatalmas közösséget alkotnak, amelyek körül vesznek minket.A mikorrhizák azok, akik a növény életfeltételeit javítják. Felkeresik a frissen kikelt növények gyökereit, és köréfonják magukat szorosan. Sokszor már meg sem lehet állapítani, hogy hol végződik a növény gyökere, és hol kezdődik a gomba, olyan erős kapocs alakul ki közöttük.
Ezek a kapcsolatok pedig a talajban összeérnek, sűrű, szövevényes hálózatot alakítva ki. Ez az alapja annak, hogy információkat cserélhessenek a növények, és a tápanyagokat megoszthassák egymással. Ezért képes az anya-fa csemetéjét éltető tápanyagokkal ellátni, amíg el nem érkezik a pillanat, hogy a fényre törjön az ifjú és maga is képes legyen a fotoszintézissel előállítani magának azt. Ez a különleges hálózat összeköti az összes élőlényt, amelyeknek mindegyike a közösség hasznára van, kapcsolódik egymáshoz, életében és elmúlásával.
Az ember rombolása azonban a talajban szinte teljesen tönkre tette ezt a különleges ökoszisztémát a növényvédelmi permetezésekkel és a gyomirtással, hiszen ezek a szerek nem válogatnak jó és rossz gombák között!
A rendszeres műtrágya használat pedig a talaj pH tartományába avatkozik be, ami közvetetten a mikroorganizmus közösségére is hat.
Egy háborítatlan ökoszisztéma működése olyan, mintha véletlenszerűen működne, de igazából fegyelmezett rendszabályok alapján működik minden folyamata.
Az egészséges talaj felszíne alatt minden fához, növényhez mikroszkopikus méretű gombafonalak milliárdjai kapcsolódnak, a gyökér felvevőrészét megsokszorozva. (Azarbuszkuláris mikorrhizából egyenlőre csak 300-400 fajt sikerült beazonosítania a kutatóknak.)
Ez egy, a gombák és a növények közötti rejtett szövetség, ami minkét fél számára előnyökkel jár. A mikorrhiza a gyökérrendszert magasabb mennyiségű víz- ásványianyag- és tápanyagfelvételéhez segíti hozzá. Sőt, a talaj szerkezetét is javítja.
Viszonzásképpen a fák és a növények fotoszintézis termékeihez (mint pl. a cukrok) jutnak hozzá a gombák. Hiszen csak a növény képes a vizet motorként, a napfényt hajtóerőként használni és a levegőben lévő CO2 –ból magas energiatartalmú molekulává átalakítani.
A rendszeres műtrágya használat pedig a talaj pH tartományába avatkozik be, ami közvetetten a mikroorganizmus közösségére is hat.
Egy háborítatlan ökoszisztéma működése olyan, mintha véletlenszerűen működne, de igazából fegyelmezett rendszabályok alapján működik minden folyamata.
Az egészséges talaj felszíne alatt minden fához, növényhez mikroszkopikus méretű gombafonalak milliárdjai kapcsolódnak, a gyökér felvevőrészét megsokszorozva. (Azarbuszkuláris mikorrhizából egyenlőre csak 300-400 fajt sikerült beazonosítania a kutatóknak.)
Ez egy, a gombák és a növények közötti rejtett szövetség, ami minkét fél számára előnyökkel jár. A mikorrhiza a gyökérrendszert magasabb mennyiségű víz- ásványianyag- és tápanyagfelvételéhez segíti hozzá. Sőt, a talaj szerkezetét is javítja.
Viszonzásképpen a fák és a növények fotoszintézis termékeihez (mint pl. a cukrok) jutnak hozzá a gombák. Hiszen csak a növény képes a vizet motorként, a napfényt hajtóerőként használni és a levegőben lévő CO2 –ból magas energiatartalmú molekulává átalakítani.
És itt még nem áll meg a mikorrhizák sokszínűsége!
A földalatti kommunikációs hálózatként kapcsolja össze növényeket (pl. az erdőben a fákat) egymással. Ez a speciális rendszer képes megvalósítani a folyamatos tápanyag kiegyenlítést is, sőt a külső hatások elleni védekezésben is fontos szerepük van. Képesek akár több km távolságra is eljuttatni a veszély hírét és a védekezés bevált módszereit.
Ez a különleges képesség stresszhelyzetben komoly előnyhöz juttatja a gazdanövényt, a túlélés aktív eszköze ez az „internet kapcsolat” a növények között. Ez az elemi tudás egyfajta stresszpufferként működve tompítja a növénybetegségeket okozó gombák, a fonálférgek, a különböző vírusok vagy rovarok kártételét.
Ha bármi okból kibillen a növény az egyensúlyából, számíthat a talajban élő mikrobiom közösség támogatására. Ehhez létfontosságú, hogy kellően nagy diverzitású és mennyiségű legyen a talaj mikrobiom. A fajgazdagság és a talajélet sokasága tudja csak aktívan ellátni ezt a feladatot. Ha az emberi beavatkozások miatt ez a szövetség megbomlik oda a növények védelmirendszere is.
Dr. Parádi István adjunktus szerint ez a közösség speciális összetételű, amelyet nagyon sok minden befolyásol, még az is, hogy éppen milyen évszak van. Az egészséges növény egész élete folyamán szelektál, ezek közül az aktuális igényeinek megfelelően. Ezért nagyon fontos, hogy mindig változatos, fajgazdag mikrobiom álljon rendelkezésére.
Mit kell tenned, hogy ezeket az előnyöket élvezd a saját kertedben?
Ezért is létfontosságú, hogy a saját kertedben minimalizáld a vegyszerek és műtrágyák használatát. Tegyél a talajélet támogatásáért:
- biostimulánsokkal,
- gilisztahumusz alapú kondicionálókkal,
- talajjavítókkal!
Ha nem így cselekszel, akkor a talajban megüresedett helyre beköltöznek azok a mikroorganizmusok, amelyek jobban adaptálódtak a mostoha körülményekhez. Azaz a patogén- és élesztőgombák, baktériumok veszik át az uralmat. Ennek pedig egy betegeskedő, sínylődő gyep lesz az ékes bizonyítéka.Nézd csak meg ezt a képet, amelyen ugyanaz a fűmag két különböző talajon lett kikeltetve, a bal oldalin a gombafonalanak köszönhetően a nagyobb gyökérzet, szebb leveleket eredményez, hiszen jobban hozzáfér a vízhez és a tápanyagokhoz a növény!
